Fenyegető szárazság – mit tehetünk ellene?

A közelmúltban szinte mindenki hallott arról, hogy Dél-Afrikát súlyos válság fenyegeti. Ezúttal nem a politika, vagy éppen a különféle népcsoportok közötti ellentétek okoznak gondot e távoli ország lakóinak, hanem a szárazság. Több településen már februárban elrendelték a vízkorlátozást, és gyorsan közeledik az a félelmetes nap, amikor az afrikai kontinens egyik legfejlettebb városa, Johannesburg víz nélkül marad.

 

Drámai a helyzet

Ez egy olyan drámai és váratlan fordulat, amire igazából senkinek sem sikerült felkészülnie. A modern civilizáció történetében még egyszer sem fordult elő, hogy ivóvíz nélkül maradjon egy többmilliós metropolisz. A dél-afrikai hatóságok első lépésként katasztrófa sújtotta területté nyilvánították Johannesburgot. Lázasan szervezik a kútfúrást, a lajtos kocsik hadrendbeállítását, hogy senki se haljon szomjan. A válság következményei egyelőre beláthatatlanok.

Mi lesz egy országgal, ha a klímaváltozás miatt kiesik az egyik legfontosabb gazdasági és pénzügyi központja? Hogyan élhetnek tovább ilyen körülmények között a helybeliek? Hány napig lehet kibírni hajmosás nélkül? Hogy lehet dolgozni úgy egy irodában, ha hetek óta egyik munkatárs sem mosakodott? Mi lesz a kutyákkal, a cicákkal és a többi háziállattal? Nem fognak a szegények fellázadni, hogy fosztogatva vizet próbáljanak szerezni maguknak a gazdagok fegyverrel őrzött lakóparkjaiból? Ezekre a kérdésekre jelenleg senki se tudja a választ.

 

Változik a világunk

Nem kell elmennünk a messzi Afrikába ahhoz, hogy a saját bőrünkön érezzük meg a klímaváltozás hatását. Elegendő az idei tél időjárására gondolni. Hol vannak már szüleink, nagyszüleink idejének hónapokon át kitartó, térdig érő vastagságú hótakarói? Felborult az évszakok rendje. Január 1-jén elődugta fejét a hóvirág az avar alól, február végén pedig hó borította be vastagon a túl korán rügyező fák ágait. Évről-évre megdőlnek a hőségrekordok. Egy nemzedékkel ezelőtt még igazi kánikulának számított a 30 Celsius-fokos nyár, tavaly viszont egy-egy egész héten át ennél öt-nyolc fokkal többet mutattak a hőmérők. 

Ráadásul a klímaváltozás nem csak ránk, emberekre hat, de veszélybe kerül hazánk élővilága, a magyar erdőkben, a pusztában élő növények és állatok. Összefogásra, gondos tervezésre és felkészülésre van szükség ahhoz, hogy megvédjük ezeket a nemzeti kincseinket. Nehéz, de nem lehetetlen feladat vár ránk és gyermekeinkre, mivel megbomlott a természet régi egyensúlya. Nagyon sok szén-dioxid került bolygónk légkörébe, és ettől megerősödött az üvegházhatás. A változás azzal jár, hogy hol aszály perzseli fel termőföldjeinket, hol pedig váratlanul trópusi hevességű vízözön zúdul a nyakunkba.

 

Aranyat ér a víz

Európában nincs még egy olyan ország, amelyik hazánkhoz hasonló, bőséges édesvíz-kinccsel büszkélkedhetne. A Balaton mellett több más gyönyörű tavunk is van, valamint a Kárpát-medence folyóiban is édesvíz folyik.

Ez a víz aranyat ér. Oda kell figyelnünk rá, hogy a minket követő nemzedékeknek is maradjon belőle. A szakemberek arra számítanak, hogy századunk végére még szélsőségesebb lesz az időjárás. Megtörténhet, hogy hatalmas áradásokkal kell szembeszállnunk. Gondos felkészüléssel azonban csökkenthetjük a károkat. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a legkorszerűbb, környezetbarát eljárásokat és technológiákat alkalmazva csökkentsük az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Rendbe kell tenni a víztározókat, és ügyelnünk kell a folyók szabályzására. 

 

Hazánk lényegesen kedvezőbb helyzetben van más országoknál. Dél-Afrika mellett Kínában, de Indiában és a Közel-Keleten is gondot okoz a nagyvárosok vízellátása. Nekünk, magyaroknak nem kell félnünk a vízhiánytól, ám ennek ellenére is meg kell tanulnunk odafigyelni erre a felbecsülhetetlen értékű, természeti kincsre. Ha a környezetvédelem és a vízgazdálkodás kéz a kézben halad, akkor hazánkat elkerülik az olyan katasztrófák, amilyenekről mind gyakrabban hallhatunk a tévében. 

 

Ha többet szeretne megtudni a kerületünkben működő környezetvédelmi szakemberek munkájáról, akkor ezen az e-mail címen érdeklődhet: zoldpont@hegyvidek.hu

Vagy telefonon:

06 70 938 8474

06 1 224 5900 vagy 06 1 224 5907

Cím:

1126 Budapest, Kis János altábornagy utca 43-45. A Zöld Irodát a földszinten találja.

 

A Zöld Iroda azért jött létre, hogy a környezetvédelmi hatósági feladatok ellátása mellett segítse a hegyvidék polgárait környezetünk megóvásában, abban, hogy közös erővel fenntarthatóvá tegyük lakóhelyünket. Nagyon fontos felismerés, hogy a huszonegyedik században a klímaváltozás jelenti a legnagyobb globális problémát. Bár világméretű jelenségről van szó, a nehézségek elhárításáért lokális szinten is sokat tehetünk.

 

Ügyfélfogadás:

Hétfőn 13-17.30

Szerdán 8-12 és 13-16

Pénteken 8-12