A jövő fenntartható városa - zöld csoda a sivatagban

A klímaváltozás hatásaival nem csak Európában foglalkozik a közvélemény és a sok szakember. Az, hogy környezetünk drámai módon átalakul, ma már nyilvánvaló számos távoli ország vezetői számára is. Bár nem minden államférfi hallja meg az idők szavát, akadnak nagyon jó, előre mutató példák is. Ahhoz, hogy az egyik ilyennel közelebbről is megismerkedhessünk, érdemes képzeletben útra kelni, és ellátogatni a Közel-Keletre, Abu Dzabiba.

Sokak számára talán meglepő lehet, hogy éppen egy parányi sivatagi királyság tesz határozott lépéseket a fenntartható fejlődés érdekében. Az Arab-öböl térségeinek sejkjeivel kapcsolatban sok az előítélet. Az elmúlt száz év során az a gyakran hibás kép alakult ki róluk, hogy elképesztő luxusban élve élvezik a kőolaj értékesítéséből származó hatalmas vagyonukat, és semmivel sem törődve felelőtlenül szórják a pénzüket. A valóság azonban legalábbis Abu Dzabi esetén egészen más. Ahhoz, hogy erről meggyőződjünk, érdemes alaposabban is körülnézni Maszdar Cityben.

 

A pénz nem minden

A sivatagi királyságok vezetői között is számos széles látókörű, művelt államférfi akad. Ők már színvonalas nyugati egyetemeken tanultak, és nyitott szemmel jártak a világban. Pontosan tudják, hogy a klímaváltozás milyen vészjósló következményekkel járhat amúgy is könyörtelen éghajlatú hazájukra nézve. A sejkségek törzsei ma dúsgazdagok, ám ezt szinte kizárólag a kőolaj-kitermelésnek köszönhetik. A közeljövő trendjeit elemezve Abu Dzabi vezetői két nagy kérdésre kerestek választ: mi történik a környező országok népével, ha odalent, a föld méhében elfogy a kőolaj? A második kérdés pedig az volt, milyen hatással járhat a klímaváltozás a sivatag gyermekeire?

A két problémakör között szoros összefüggés van. Ma még nem tudhatjuk, hogy a kőolaj az előtt vagy csak azt követően fogy ki, hogy a környezeti viszonyok jelentős mértékben rosszabbá válnak ebben a régióban. Az Egyesült Arab Emirátusok közé tartozó ország kormányzata úgy döntött, hogy tizennyolc-huszonkét milliárd dollárt fordít egy egészen különleges, hat négyzetkilométer területű kísérleti város létrehozására. Maszdar város gyakorlatilag a főváros, Abu Dzabi egyik szupermodern, környezetbarát kerülete lesz. Egészen közel található a kis állam nemzetközi repülőteréhez. A merész és jövőbe mutató projekt választ kíván adni arra a nagy és húsbavágó kérdésre, hogy mi lesz az Öböl menti lakossággal, ha kedvezőtlenül alakul a térség éghajlata. Tervezői úgy gondolták, hogy a környezetvédelem, a napenergia felhasználása és a legkorszerűbb megújuló energiahordozók alkalmazása jelenti a kiutat.

 

Zöld csoda

Abu Dzabi kormányzata a helyi Mubadala céget bízta meg a munkálatok kivitelezésével. A terveket a brit Foster and Partners mérnöki iroda dolgozta ki. A tervnek olyan fontos támogatóik vannak, mint a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség, a Siemens cég és a WWF. A város otthont ad a térség legfejlettebb tudományos kutatóintézetének. Az első tudósok már 2010 szeptemberében beköltöztek a vadonatúj, legkorszerűbb berendezésekkel felszerelt központba.
 

Az ember azt gondolhatná, hogy a gazdag olajsejkeknek nem kell törődniük a világgazdaság hullámveréseivel, annyi pénzük van, hogy gond nélkül vészelik át a kisebb-nagyobb válságokat. Ez azonban nem így van. A legutóbbi világgazdasági válság jelentős fennakadásokat okozott Maszdar megépítésében. Eredetileg 2015-ben szerették volna átadni az új városrészt, ahol minden igényt kielégítő, de már megújuló energiaára alapuló, környezetbarát lakásokban ötvenezer embernek jutott volna hely. A válság miatt kénytelenek voltak átütemezni a kivitelezést. A teljes város valószínűleg csak 2030-ban készül el.

A sejkség vezetői azonban továbbra sem mondtak le merész álmaikról. Ha a terveik beválnak, országuk még akkor is talpon marad, ha elfogy az olajkincsük. A tervek szerint nem csupán emberek találnak itt új otthonra, hanem közel 1500 vállalkozás is. Ezek mindenek előtt környezetbarát és csúcstechnológiás termékeket állítanak elő. Ráadásul, ha minden az elképzelés szerint halad, a közeli nagyváros többi kerületéből is hatvanezer alkalmazott talál itt munkahelyet. Ez rendkívül nagy szám, különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy ők olyan szakágakban dolgoznak majd, melyek korábban egyáltalán nem léteztek a sivatagi országban.

A tervezők ügyesen elegyítették a hagyományos arab építészet sajátosságait a legkorszerűbb építészeti technológiákkal. Az épületek is a környezettudatosságon alapulnak. Csakis megújuló energiaforrást használnak fel, és a pokolian forró sivatagban nagyon is érthető módon minimálisra csökkentették a vízpazarlást.

 

Hagyomány és innováció

Az úthálózatot úgy alakították ki, hogy mindenhova kényelmesen el lehessen jutni gyalog vagy biciklivel. Egy rendkívül elmés megoldással sikerült elérniük, hogy az utcákon hűvösebb legyen, mint a környező sivatagban. A legősibb arab hagyományokat elevenítették fel, egy hagyományos hűtőtorony megépítésével, amelyik a magasból juttat hűvös levegőt a lakóházak szintjére. Figyelembe vették azt is, milyen módszereket alkalmazva birkóztak meg a legrégebbi sivatagi városok, vagy éppen az ősi Kairó lakói a hőséggel.

Bár a környezettudatos termékeket előállító új vállalatok többsége még nem költözött ide, máris működik az alternatív és a tiszta energiafelhasználás lehetőségeit kutató Maszdar Tudományos és Technikai Intézet. Az arab világ ifjú szakemberei itt egyetemi szinten tanulmányozhatják, a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot figyelembevevő technikákat.

Fontos döntés volt ezenfelül, hogy a városból eleve kitiltották a belső égésű motorokkal üzemelő járműveket. Autók és motorkerékpárok helyett egy jól átgondolt – és természetesen korszerű – tömegközlekedési rendszer juttatja célba kényelmesen és hatékonyan az itt élőket. Szóba került, hogy még gyalogolni sem nagyon kell majd, mivel az itt élők mágneses mozgójárdákon juthatnak célba. Csupán a terület határán lehet átülni hagyományos járművekbe, ha valaki el akar jutni a királyság más részeibe. A tömegközlekedés eszközei elektromos meghajtásúak lesznek. Az ingázó munkások az autóikat pedig a kerület határán kialakított óriási, őrzött parkolókban helyezhetik el.

A környéken nincsen természetes édesvízforrás. Éppen ezért a tengerből nyerik az ivóvizet. A hatalmas lepárló létesítményt napenergiával üzemeltetik. A korszerű megoldásoknak hála, feleannyi víz is elég lesz, mint egy régimódi, sivatagi településnek. Ha minden a tervek szerint alakul, a sivatagban sikerül létrehozni a világ első komolyabb méretű nulla káros anyag kibocsájtású, a fenntarthatóság elveit messzemenően figyelembevevő ökovárosát. A település ráadásul szó szerint „zöld” lesz, mivel a legkorszerűbb öntözési módszereket felhasználva fákkal és bokrokkal díszítik majd az utcáit és tereit.