Ellenség a láthatáron – új, veszélyes kártevők

A Budai-hegyvidék erdői egész évben kirándulásra csábítanak. Télen páratlanul friss levegő, nyáron pedig kellemes hűvös fogad minket a hatalmas fák árnyékában. A hegyvidéki polgároknak ráadásul még csak messzire sem kell menniük, hiszen kerületünk a legszebb hazai erdők ölelésében fekszik. Ezek a berkek és ligetek azonban veszélybe kerültek. Erdőinkben mind gyakrabban bukkannak fel távoli vidékek, esetleg más földrészek újfajta inváziós kártevői.

 

Összement a világ

Természetes környezetünket számos dolog fenyegeti. Ezek egy részéért közvetlen módon az emberek meggondolatlansága, mohósága a felelős. Ilyen például a rengeteg műanyaghulladék, a természeti kincsek kapzsi kizsákmányolása, az egyes fajok, életközösségeinek természetes életterének megbolygatása. Vannak azonban olyan veszélyforrások, amelyek csak közvetve kapcsolódnak a modern ipari társadalom által okozott negatív folyamatokhoz. 

Az elmúl száz évben többször is előfordult, hogy messziről behurcolt fajok okoztak nagy károkat. Elegendő az amerikai eredetű kolorádóbogárra gondolni. Mexikóból kiindulva, nagy károkat okozva megjelent az USA északabbi részein, majd a 19. század utolsó évtizedeiben lecsapott Európára is. 1922 után valósággal lerohanta az Óvilágot, és mindenütt megjelent, ahol burgonyát termesztenek. A mezőgazdasági szakemberek minden erőfeszítése sem volt elegendő a megállításához. Magyarországon, Héderváron állítottak szobrot a hazai növényvédelemnek. Az emlékmű azért kolorádóbogarat formáz, mert 1947-ben ez a faj éppen ezen a helyen támadta meg hazánkat.

Az elmúlt századokban az inváziós rovarok még hajókon szelték át a tengert a rakomány közé elbújva. Napjainkban „összement a világ”, hiszen repülővel néhány óra alatt egész messzire el lehet jutni. A globális kereskedelem komoly veszélyeket rejt. A raklapokban megbújnak a különféle fajok lárvái. Abból is gond lehet, ha valaki más kontinensekről vásárol magának növényi eredetű dolgokat. Veszélyes ázsiai fajok jutottak el így Európába. Napjainkban minden korábbinál nagyobb a probléma. Őshonos erdőinket újonnan érkező gombák és fonalférgek, tetvek, poloskák és más rovarok fenyegetik.

 

Az új hódítók

Számos inváziós fajt nem a kereskedők hurcolnak be Magyarországra, hanem az éghajlatváltozás miatt ezek maguktól indulnak hódító útra. Magyarország erdőtakarója meglehetősen sérülékeny. Az elmúlt években nem voltak különösebben hidegek a telek, és gyakran igen forró nyarakat élhettünk át. Ez azzal a következménnyel járt, hogy olyan fajták is felbukkantak, megtelepedtek, majd pedig elszaporodtak a honi tájakon, amelyekkel korábban csak a természeti filmekben, vagy a természettudományi kiállítások tárlóiban találkozhattunk. A kártevő rovarok és a melegebb éghajlat miatt sajnos azzal kell számolnunk, hogy hazánkban le fog csökkenni az erdős területek nagysága. Komoly erőfeszítést igényel, hogy megvédjük a magyar bükk- és fenyőerdőket.

Az anyatermészet mostanában nem segíti az őshonos fajok védelmezőit. A kemény telek régen elpusztították az olyan káros fajokat, mint amilyen például a gyapottok-bagolylepke, vagy a tölgycsipkés poloska. További gondot jelent, hogy az aszályok miatt legyengült a fáink ellenálló képessége, ami megkönnyíti a kórokozók és a káros rovarok dolgát. A hódító fajok délről, a Balkán és Észak-Afrika térségéből nyomulnak Európa szíve felé.

 

Erdőink ellenségei

Európai kutatók megállapították, hogy már féltucatnyi új faj felbukkanása is súlyos károkat okozhatna. Rendkívül veszélyesek a különféle cincérek, a gombák és a fonalférgek. A szakemberek szemmel tartják az ázsiai hosszúcsápú cincér, a fenyőrontó fonálféreg, a fenyves cincér, a réti kakukktorma és a Gibberella circinata nevű kórokozó elterjedését. Nem könnyű ellenük fellépni, mivel ezek többnyire parányi, nehezen észrevehető élőlények, viszont annál nagyobb károkat okozhatnak az erdőkben.

Az egyik új hódító a gyapottok-bagolylepke. Afrikából jutott át a Földközi-tengeren, és ma már komoly károkat okoz a hazai mezőgazdaságban. Új ellenség a tölgycsipkés poloska is. Észak-Amerikából öt évvel ezelőtt jutott át magyar földre. Napjainkban hazánk szinte teljes területén rábukkantak a példányaira. A csipkéspoloskák öt-hatezer hektárnyi területen okoztak tömeges lombsárgulást déli megyéinkben. Kínából érkezett egy másik kártevő, a gubacsdarázs, amely a szelídgesztenyét veszélyezteti, és először 2009-ben bukkant fel itthon. 

A hazai szakemberek természetesen tisztában vannak a veszéllyel, és határozott lépéseket tesznek az elhárításuk érdekében, ám cseppet sem könnyű a feladatuk. Egészen más módszereket kell alkalmazni a hatalmas erdőségekben, mint a gyümölcsösökben, vagy a városi díszfák esetén. Vegyszerek és mérgek tömeges bevetése súlyos környezeti károkat okozna. A hazai faállomány védelmében nagyon fontos, a más földrészekről érkező fa rakományok gondos átvizsgálta, hogy a lehető leghamarabb bukkanjunk rá a rejtőzködő kártevőkre.