Legyen Öné a legzöldebb kert!

Legtöbben azért nem fognak hozzá az otthoni komposztáláshoz, mert lelki szemeik előtt egy hatalmas, bűzlő szemétkupac jelenik meg, pedig pár szabály betartásával, és egy kis munkával csodálatosan gazdag adalékot készíthetünk növényeink számára. A zöldségeknek, gyümölcsöknek, akárcsak nekünk, szintén szükségük van megfelelő vitaminokra és tápanyagokra, amelyeket pótolni kell. A komposzt tökéletes erre a célra - az omlós, földszerű, sötétbarna anyag a mikroorganizmusok és talajlakó élőlények, illetve a mi megfelelő oxigén- és nedvességtartalom mellett végzett gondos munkánk során keletkezik. 

Mit szerezzünk be hozzá?
 

Először is a hulladékot! Mehetnek bele a következők: zöldség szárral, levéllel, gyümölcs, héj, mag, gabonaféle, liszt, fűszer, kávé, tea, gyógynövény, natúr papír, tojáshéj, szobanövény, virág, lomb, fű, gally, faforgács. Amit inkább hagyjunk ki: hőkezelt ételmaradék, hús, csont, állati tetem, csikk, fehérített vagy festett papír, fém, üveg, műanyag, pelenka, gyógyszer, textília és vegyszer. A hasznosítható szemetet tegyük egy zárható műanyag, de azért szellőző edénybe, és a kertben is összegyűjthetjük a felhasználható szerves anyagokat. Egy kiskerthez egy vagy két darab 1-1,5 m3-es halom bőven elegendő, aki viszont csak egy kis epret vagy virágot termel, esetleg a balkonládák növényeit szeretné szépíteni, annak ennél kevesebb is elég lesz. Mi magunk is eszkábálhatunk keretet a halomnak, de magában is hagyhatjuk. Városi körülmények esetén viszont, vagy ha az erkélyre tervezzük az újrahasznosítást, érdemes egy speciálisan komposztálásra tervezett edényt beszerezni (6-7000 forinttól kapható). Ezen kívül a kupac méretének megfelelő lapát, vasvilla és öntözőeszköz legyen mindig kéznél.

Így komposztáljunk! 

A kis darabokra felaprított hulladékot rétegezzük, mert a jó komposzt egyik titka a szén és a nitrogén vegyületek megfelelő egyensúlya – a szénben gazdagabb anyagok a barna hulladékok (falevelek, gallyak, kéreg, tőzegmoha, kávézacc stb.), nitrogénben pedig a zöldek bővelkednek (friss fű, konyhai szemét, virágok). A rétegeket alaposan nedvesítsük, de ne áztassuk el, különben rothadni, és nem bomlani kezdenek az összetevők. Fontos, hogy közvetlenül a talajon kezdjük az építkezést, így a bogarak és a giliszták gyorsabban bejutnak. Komposztláda esetén ezeket érdemes pótolni akár rendes föld vagy egy adag giliszta beköltöztetésével, mert segítségük nélkül nem fog működni a dolog. A kupacot szárazabb ágakkal zárjuk le, és terítsük le lazán egy fóliával.  A legfontosabb, hogy a komposzt mindig nedves maradjon, és elegendő oxigén járja át, ezért 2-3 havonta vagy gyakrabban forgassuk át. Jó tudni, hogy a komposzt soha nem lehet büdös - ha rossz szagokat tapasztalunk, adjunk a kupachoz szárazabb, barna anyagokat még, ez leállítja a rothadást. A muslicákat, legyeket pedig úgy kerülhetjük el, ha a friss konyhai hulladékot a halom mélyére helyezzük. Elrontani semmiképp nem tudjuk a dolgot - akármit is csinálunk a kupaccal, a bomlás következtében fel fog melegedni, majd lehűl, és 5-6 hónap alatt kész is a komposzt. A végeredmény édes földillatú, a nedves talajhoz hasonló anyag lesz, de az érzékenyebb növények alá inkább igazán érett, 9-12 hónapos anyagot használjunk.